+36-20/3586-661 monika@monagyapju.com

Sikeresnek könyvelhetem el a tavaszi nemezelős tanfolyamomat. Sikerült örömet, vidámságot csempésznem két lelkes Hölgy életébe, kik minden figyelmüket, erejüket , kitartásukat beleadva teljesítették a feladatot. Ami számomra rutin, az másoknak újdonság és nehézség. Örülök, hogy ismét sikerült átadnom tudásom egy részét, belecsepegtetni életük folyamába a gyapjú szösszel való alkotás iránti igényt. Mert igen, ez is feladat, hogy meg szeretessem emberekkel azt, ami valamikor, réges régen a magyar emberek sajátja, általános része volt. Az , hogy ismertük a mintákat, szimbólumokat…értettük a jelentését, akár a népi világ hímzés mintáit tekintve, akár őseink, szkíta örökségünk, Hun-Avar kori mintáinkat tekintve. Ez csak egy szelet az egészből. A régi ember az egységet, a természet tiszteletét, harmóniáját élte….most mondhatnánk azt, hogy persze, nekik nem voltak sárga csekkek, meg nem volt ekkora rohanás, igények tömkelege…..DE….mindezt felülmúlja az az ÉRTÉK , amit örökségül ránk hagytak, amit nem őrizni kell, mert nem hamu…hanem a saját lekünk rezgését belealkotni, a saját énünk tiszteletét, szeretetét a természet és embertársaink felé….hiszen minden általunk és bennünk változva alakul át. Megint eljutottam az alkotói folyamatig. Az emberek zöme fél mások előtt alkotni, mert mit gondolnak mások, meg én olyan béna vagyok, stb…gondolatokkal terhelik magukat, elválasztva attól az örömforrástól magukat, amit az anyaggal való kapcsolódás jelent. Idézek Anikó szavaiból:

” Én köszönöm a lehetőséget, eddig is tiszteltem amit csinálsz, de most megtapasztalhattam,hogy ez egy kemény munka.De az alkotás öröme mindenek felett.Csak ajánlani tudom mindenkinek. Nem vagyok túl kreatív ember ,de azt gondolom,hogy egy jó tanár a legjobbat hozta ki belőlem.”

Ildikónak is volt egy arany beszólása, mikor kicsit besegítettem a gyúrásba a végén, és látta az eredményt, azt kérdezte: mivel szórtam meg, zsugorító sprével?

Igen ezek és sok más öröm pillanat történik egy -egy ilyen tanfolyamon.

Már cirka 4 éve használom folyamatosan a fiammal közösen készített ülőpárnát, és általában az autóban, ahol mint tudjuk igen erős surlódásnak van kitéve a be-ki szállás folyamata közben. Semmi baja , épp a felülete, a mintája, és a minap kimostam 60 fokon, az sem tett benne kárt. Most akkor kell még egyéb érv és gondolat ahhoz, hogy IGEN a gyapjúnak helye van a mindennapi életünkben?!